Állataink
Nagy Roncsi&Mancus&Gézú&Albin&VIP&Buffalo
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Babesiosis
A babesia canis 1,5-4 µm nagyságú, osztódás előtt amőboid, osztódás után vörösvértestekben élősködő parazita. Ez a leggyakoribb kullancs terjesztette betegség. Tünetei a láz, étvágytalanság, kedvtelenség, vérvizelés. Gyógykezelés nélkül az állat 1 hét alatt elpusztulhat. Imizol injekcióval kezelhető. Javasolt a bolhanyakörv használata.
Fogkövesség
A foglepedék (plakk) a fogakon elhelyezkedő, erős dörzsöléssel eltávolítható bevonat. 2 fajtája van: íny feletti (supragingivalis) és íny alatti (subgingivalis) lepedék. Az ínygyulladás (gingivitis) okozója is az íny alatti foglepedék. A fogkő (cremor dentium) elmeszesedett foglepedék, mely a foglepedékben lévő kálcium-sók kicsapódásával, majd a teljes foglepedék elmeszesedésével jön létre. A fogköves kutya nyáladzik, lassan eszik, az evás fájdalmas számára, elsoványodik és a szájszaga is kellemetlen lesz. Fogkőeltávolítással (depurálással) lehet orvosolni a betegséget. Ezután a szájüreg mikroflórájának helyreállítására is szükség van. Ezt nyálon át kiválasztódó antibiotikum tablettákkal vagy pasztákkal érhetjük el. A kezelés időtartama minimum 10 nap.
Bélférgesség
A giliszták a kutyák leggyakoribb élősködői. 2 csoportjuk van: a laposférgek (galandférgek, mételyek) és a hengeresférgek (orsóféreg, kampósféreg, ostorféreg). Legtöbbször az orsóféreg fordul elő a kutyákban és legfőképpen a kölykökben (az idősebbek már immunisak rá). 8-12cm hosszú és 2-3mm széles parazita. Javasolt 21 napos kor előtt féregtelenítettni az állatot.
A galandférgek fejlődéséhez köztigazda szükséges (pl. bolha), ezért fontos az élősködők írtása az állatoknál. A kutya a bolhák szétrágásával fertőződhet meg. A kifejlett férgek elérhetik az 50cm hosszúságot is. Vannak olyan galandférgek is melyek például nyers hús által fertőznek.
A kampósférgek a vékonybélben telepszenek meg és vért szívnak. A fertőzött kutyák lassabban fejlődnek, lefogynak, kedvetlenek lesznek, szőrük fénytelenné válik. Az ostorférgek szájon át kerülnek a kutya szervezetébe. Tünete a véres bélsár és az állat lefogyása lehet.
Tacskóbénulás
A hátsó testfél bénulását a csigolyák porckorong-sérve okozza. Kistestű kutyáknál fordul elő, az oka lehet, hogy a törpe-gén, amely a rövid lábakért felelős, nem csak megszünteti a csontok hosszanti növekedését, hanem elősegíti a csigolyák közötti porckorongokban a mészsók lerakódását, és így a porckorong korábbi deformálódását, elmeszesedését. A betegség kezdetén a kutya kerüli az ugrálást, a hátsó lábakra való támaszkodást, a lépcsőzést. Később, fájdalom, végtagok merevsége, részleges illetve teljes bénulás léphet fel. Súlyosabb esetekben az állat a hátsó lábait bénultan húzza maga után. A nyaki sérvnél az állat nyaka és feje válik merevvé, fejét lefelé tartja. Az első lábak elgyengülnek, majd lebénulnak. A fájdalom miatt a kutyák étvágytalanok, kedvetlenek lesznek. Az állat hasa köré tekert törölköző csökkenti a gerincoszlop terhelését és a fájdalmat. Javasolt nyugtató tabletta beadása a bénulás időtartamára, valamint a vizelet és a bélsár eltávolítása mesterséges úton. A gyógyszeres kezelés lényege a nyugtatás és gyulladáscsillapítás és a hátsó lábizomzat masszírozása, mozgatása, de végleges megoldást csak a műtét jelent.
Leptospirózis
A betegség kórokozói a leptospirák (Leptospira canicola és a Leptospira icterohaemorrhagiae), amelyek hosszú, vékony, csavart fonal alakú mikróbák. Leggyakrabban vadon élő rágcsálók veséjében fordulnak elő és a vizelettel kerülnek a külvilágra, ahol megfertőzik a háziállatokat (de az embert is). Ritka betegség. 1–2 évnél fiatalabb kutyákban fordul elő. A betegség lappangási ideje 1–3 hét. Lázat, étvágytalanságot és sárgaságot okoz. A magas láz után a nyálkahártyák, a has alján található bőr és a combok belső felületének a bőre is sárga lesz, a vizelet barnás színű, tapintásra a máj és a vese is fájdalmas az állatnak. A vizeletben fehérje és üledék található. Súlyosabb esetekben hányás, hasmenés fordulhat elő, a bélsárban vércsíkok találhatóak és púpos lesz a hátuk. Az állatok lehelete kellemetlen szagú, a száj nyálkahártyáján, a száj belső oldalán és a nyelvszélen fekélyek keletkeznek. Az ilyen tünetekkel rendelkező kutyák 1–2 héten belül elpusztulnak. A heveny beteg állatokat antibiotikummal lehet kezelni. Ajánlott évente beoltatni a kutyát leptospirózis ellen.
Veszettség
A veszettségnek elsősorban közegészségügyi jelentősége van. A kórokozó vírus emberek halálos megbetegedését okozza. A fertőzés leggyakoribb forrása a veszett állat harapása. A kutyák veszettségének a klinikuma nagyon változatos. A lappangási idő néhány hét, de van, hogy csak néhány nap. Minél közelebb történt a marás, harapás az agyhoz, annál rövidebb a lappangás. A dühöngő veszettség a kutya viselkedésének a megváltozásával, ingerlékennyé, izgatottá válásával kezdődik. Az ugatás rekedtté válik, a kutya támadó magatartást vesz fel, igyekszik ketrecéből megszabadulni. Később bénulásos tüneteket figyelhetünk meg. A kutyák ilyenkor képtelenek ételt, ivóvizet fogyasztani, szájszögletükből nyál csorog. Megbénulnak a törzs- és a végtagizmok is és a kutya 2-4 nap alatt elpusztul. A csendes veszettségben nincs dühöngés. A nyugodtnak, tompultnak, bágyadtnak tűnő kutya viszont hirtelen megmarhatja a közelében lévő embert, állatot. Ilyen esetekben a bénulásos jelenségek állnak előtérben. Rendelet írja elő, hogy kötelező minden három hónapos kort elért ebet három és négy hónapos kora között, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltatni. Az egy évnél idősebb kutyákat évenként kötelező veszettség ellen beoltatni. A veszettség gyógyíthatatlan betegség, a be nem oltott, veszett állatokat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében el kell pusztítani. A beoltott kutyát marás után célszerű még egyszer beoltatni.
diabetes mellitus cukorbetegség
Ritkán előforduló betegség a kutyáknál. Leggyakrabban szukáknál és idősebb állatoknál jelentkezik. Oka lehet az ivari ciklus zavara, hormonális zavar vagy hormonterápia. Kialakulását segíti az elhízás, az immunrendszer zavara, hormonbevitel és a környezeti hatások (étrend, stressz). Több formája van (pl. hasnyálmirigy-károsodás, – daganat vagy -gyulladás miatt kialakult, stb.). A cukorbetegséget alapvetően az inzulin hiánya okozza, ami a glükóz-anyagcsere zavarában nyilvánul meg. A cukorbetegség lehet egyszerű vagy komplikált (már láthatóak a súlyos következményekkel járó elváltozások). Az egyszerű legjellemzőbb tünete, hogy a kutya sokat iszik és sokat pisil, fáradékony, nagyobb az étvágya, elhízik, majd lefogy. A szőre fénytelen, szőrhullás is jelentkezhet. Előrehaladottabb esetekben jellegzetes lencsehomály mutatkozik, amelynek következtében a kutya látása romlik, majd megvakul. A komplikált esetekben az egyszerű formában jellemző tüneteken kívül súlyos kiszáradás, étvágytalanság, hányás, lihegés, szapora légzés figyelhető meg. Kezelés nélküli esetekben nyugtalanság, mozgászavar, görcsök, végül tudatvesztés és kóma alakul ki, a betegségbe akár bele is halhat az állat. Inzulinterápiával, diétával (rostdús táplálás) és rendszeres vizsgálatokkal segíthetünk kedvencünkön. Az állatpatikákban már kaphatók diétás tápok is.
Epilepszia
Olyan idegrendszeri bántalom, amely jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban, esetleg eszméletvesztésben nyilvánul meg. Valószínűleg a genetikai eredet miatt alakul ki ez a betegség. Kiváltó hatás lehet a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de alvás közben is kialakulhat görcsös roham. Az epilepszia különböző súlyosságú lehet. Enyhébb esetben a kutya elveszti egyensúlyát, támolyogni kezd, majd az oldalára dől. Nemsokára felkel, de mozgása bizonytalan, szeme ijedt és zavart. Súlyosabb esetben a roham hirtelen éri a kutyát. Az oldalára vágódik, teste megmerevedik, végtagjaival futó mozgásokat végez, pupillái kitágulnak, feje teljesen hátrafeszül. A rágóizmok rángása miatt a kutya szája habzik, ajkait és nyelvét előfordul, hogy véresre harapja. A roham alatt nyöszörgő hangot hallathat, bélsár- és vizeletürítés is előfordulhat. A roham pár másodperctől néhány percig tarthat. A roham alatt óvatosan fogjuk meg kutyánk fejét, ezzel megóvjuk, hogy sérülés érje, vagy a földhöz ütődjön a feje. Egy fadarabot, vagy egyéb eszközt célszerű ilyenkor a szájába tenni, hogy nehogy leharapja a nyelvét. Roham után gondoskodjunk arról, hogy kedvencünk nyugodt és sötétített helyen pihenhesse ki a fáradalmait. A betegség nem gyógyítható, csak gyógyszeres kezeléssel tünetmentesíthető
Vírusos betegségek
RUBARTH-KÓR (kutyák fertőző májgyulladása)
A kórokozó canin adenovírus, amely főleg a vérereket és a májat károsítja. A beteg állatok elsősorban vizeletükkel ürítik a vírust, de a betegség terjedhet érintkezés, nyál, és ragályfogó tárgyak útján is. A betegség iránt különösen érzékenyek a 3-12 hónapos kutyák; heveny lefolyás, elesettség, láz, hányás, fokozott szomjúság, sárgaság tartoznak a jellemző tünetek közé. Véres lehet a széklet és a vizelet. Testszerte ödémák alakulnak ki a bőrben (fejen, nyakon, has alján). A betegek elpusztulhatnak a virémia idoszakában, nagyobb részük azonban a fertőzést enyhe tünetek kíséretében, esetleg tünetmentesen átvészeli. Félheveny lefolyás esetén a májgyulladás jelenségei állnak előtérben, és előfordulhatnak idegrendszeri elváltozások is. A felépülés időszakában nem ritka, hogy iridocyclitises szemtünetek figyelhetők meg
A vakcinás védőoltás jó védelmet ad, fiatal állat esetén 3-4 hetes idoközzel 2-szer kell beadni, majd évente emlékeztető oltás szükséges.
SZOPORNYICA
A szopornyica a kutyák egyik leggyakoribb, régóta ismert, heveny/ félheveny lefolyású, fertőző betegsége. Kórokozója parapoxvírus, amely a keleti marhavész és a humán kanyaró előidézőjével közeli rokonságban áll. A vírust a beteg kutyák orrváladéka, vizelete és más szekrétumai nagy mennyiségben tartalmazzák úgy, hogy azzal a nagyobb településeken élő kutyák legtöbbje egyéves koráig érintkezésbe kerül. A szopornyica lappangási ideje 3-7 nap, lefolyásában megkülönböztetjük a virémiás, a gyulladásos és az idegrendszeri stádiumot.
Virémiás stádium. A vírus a garattáji nyirokszövetben szaporodik el, majd betör a véráramba. A kutyák ekkor lázasak, kedvetlenné, étvágytalanná válnak. Előfordulhat hirtelen elhullás is, de inkább az a gyakori, hogy a határozatlan, enyhe tünetek alig mutatkoznak, észrevétlenek maradnak, és a kutyák pár nap alatt visszanyerik étvágyukat, teljesen rendbe jönnek, a fertőzést káros következmény nélkül átvészelik.
Gyulladásos stádium. A fertőzött kutyák egy részében az elszaporodott vírus a kötőhártyát, a légutakat, az emésztő- és egyéb szervek nyálkahártyáját károsítja, kedvező körülmények támadnak ezáltal másodlagos, baktériumos eredetű gyulladások kifejlődésére. Jellemző tünete a szopornyica gyulladásos szakaszának a gennyes kötőhártya- és orrgyulladás (gennyes orrfolyás), valamint a heveny torok- és mandulagyulladás. Súlyosabb esetben megbetegszenek a mélyebb légutak is, gennyes tüdőgyulladás kerülhet megállapításra. Az emésztőcső ritkább megbetegedését hányás, hasmenés jellemzi. A betegek nem esznek, gyorsan soványodnak.
A szopornyica bőrformájában a has alján, a combok belső felületén apró, gennyes hólyagocskák keletkeznek. Idültebb esetekben a talppárnákon és az orrtükör bőrén hyperkeratosis keletkezik (kemény talp betegség).
A szopornyica gyulladásos formájának kimenetele a szervi elváltozások lokalizációjától és súlyosságától függ. A betegek nagy része meggyógyul, illetve eredményesen gyógykezelhető. A gyógykezelés lényege a másodlagos kórokozó baktériumok elleni terápia. Kedvezőtlenné teszi a kilátásokat, ha az idegrendszeri megbetegedés tünetei kezdenek mutatkozni.
Idegrendszeri stádium. A vírus közvetlen hatására a központi idegrendszerben, legtöbbször az agyvelőben fejlődik ki gócos, lymphocytás gyulladás. Az idegrendszer megbetegedésében még immunpatológiás folyamatok is szerepet játszhatnak. A szopornyicás agyvelőgyulladás legtöbbször a légző-, emésztőszervi baktériumos elváltozásokhoz csatlakozva fejlődik ki, az esetek többségében gyorsan halad, 6- 14 nap alatt elhullásra vezet anélkül, hogy gyógyszeresen a folyamatot érdemlegesen befolyásolni lehetne. A ritka életben maradás esetén is görcsrohamok, izomgörcsök, bénulások visszamaradása gyakori.
Az agyvelőgyulladás első jellemző tünetei közé tartozhat az átmenetileg fokozott étvágy, a rágóizmok görcse (fogcsattogtatás). Az agykéreg elváltozására utal a teljes tompulat, az aluszékonyság (sopor), tudatzavar. Az agytörzs megbetegedése görcsökben, mozgászavarokban nyilvánul meg, előfordul megvakulás is, ritkábban a gerincvelő gyulladása miatt a hátulsó testfél bénulása figyelhető meg. Idősebb kutyákban a szopornyicás idegrendszeri tünetek más szervek gyulladásai nélkül, a gyulladásos stádium elmaradásával keletkeznek (old dog encephalitis). Viszonylag gyakori ilyenkor a gerincvelő megbetegedése: mozgászavarok, lábbénulások állnak elő.
Megelőzés. A szopornyica elleni vakcina jó védettséget biztosít. Az első oltást 3-4 hónapos kölyköknek kell beadni, ún. emlékeztető oltásra évente van szükség.
PARVOVÍRUSOS BÉLGYULLADÁS
A canin parvovírus okozta betegséget az USA-ban, 1977-ben észlelték először, majd néhány év alatt elterjedt az egész világon. Magyarországon is járványt okozott, és a kutyák egyik leggyakoribb és legveszélyesebb fertőző betegségévé vált. A kórokozó jelentős mennyiségben ürül a beteg kutyák bélsarával, nagyfokú a ragályozó- és ellenálló képessége, ezért a védettséggel nem rendelkező kutyák számára nagy veszélyt jelent. A vírus a garat nyirokszöveteiben szaporodik el, majd viraemiát okoz. A vérrel a vékonybélbe kerülve a Lieberkühn-féle cryptákban, a bélbolyhokban regresszív elváltozásokat idéz elő, amelyekbol súlyos, heveny, vérzéses bélgyulladás fejlődik ki.
A lappangási ido 2-4 nap. A betegség feltűnő, aggodalmat keltő tünetekkel sokszor igen gyorsan, 12-14 óra alatt alakul ki. A betegek lázasak, elesettek, nem esznek; az első jellemző tünet a profúz (spriccelő-folyó), szinte csillapíthatatlan hányás szokott lenni, amelyet híg, véres hasmenés követ. Előfordul, hogy a lefolyás annyira gyors, hogy a kutyák elpusztulnak, mielott a hasmenés megindult volna. A hányás, hasmenés nagyfokú folyadékveszteséggel jár, és annyira ki is meríti az állatokat, hogy ha megfelelő gyógykezelést nem kapnak, legtöbbjük elpusztul. A jobb ellenálló képességű, főleg idősebb kutyákban a betegség nem ennyire heveny lefolyású, a tünetek enyhébbek és a gyógyulás kilátásai kedvezőbbek. Egyes esetekben, kölyökkutyákban a parvovírus nem enteritist (bélhurut, vastagbélgyulladás), hanem szívizomgyulladást, hirtelen szívhalált idéz elő.
A heveny parvovírusos enteritis terápiájában döntő a szervezet kiszáradásának és következményeinek a megszüntetése infúziós folyadék- és elektrolitterápia segítségével. Intenzív, szakszerű infúziós kezeléssel sok súlyos, esetleg még reménytelennek látszó beteget is meg lehet gyógyítani. Figyelemmel kell lenni továbbá a diétára: helyes, ha a betegek 3-4 napon keresztül szilárd táplálékot nem, hanem inkább csak glükózoldatot kapnak naponta többször, szájukba kanalazva, majd fokozatosan könnyen emészthető, tápláló ételeket (rizs, sovány túró, sajt, baromfihús) nyújtsunk.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 6
Tegnapi: 20
Heti: 26
Havi: 80
Össz.: 44 488
Látogatottság növelés
Állataink - © 2008 - 2024 - nagsz.hupont.hu